A lét elviselhetetlen könnyűsége

Olyan gyorsan repül az idő, mintha kergetném. Tudom azért, mert tudom, hogy haza fogok menni nemsokára. Ezzel a tudattal sokkal könnyebb élni, hogy közel van az időpont, hogy végre megölelhetlek titeket. Hogy írtok nekem, beszélünk...annyira jó érzés, hogy hazavárnak engem...az otthonomba az otthonom...

Hála az égnek egyre több az olyan pillanat, hogy azt érzem, hogy ez is az otthonom. Ma különösen szép nap volt/van/lesz. Reggel felkeltem(11.30.:)), aztán Zdenka(legújabb, legvidámabb, legőrültebb cseh barátnőm) hívott enni, közben megbeszéltük mit fogunk este akciózni: ugyanis előző este létrehoztunk egy ún. nasty-groupot, amelynek az a hitvallása, hogy viccet csinál mindenkiből és mindenből. Első lépésként tagokat toborzunk és a belépő az, hogy túl kell esned egy szivatáson. Eddig hárman vagyunk alapítók: Zdenka, Peter(cseh ő is) és én. A következő áldozatunk egy magyar srác. Ma este készül az első szivatás, hogy mi az és hogy sikerült csak utólag árulom el.

A képen a kelet-közép-európai szekció egy darabkája tekinthető meg.

Zdenka az a lány, aki mellettem áll, Peter pedig aki jobb szélen pózol. A kép 2 hete készült Pöstlingbergen. Akik a képen láthatóak velük szoktam sokat lenni, a legjobb társaság! Boldog vagyok, hogy megismerhettem őket!

Ma az egész napot a barátaimmal töltöttem, igazi nyugis, kellemes nap volt. És még tanultam is! A délután nagy részét, mielőtt befestettem volna Berni haját Merttel németezve töltöttem. Először elkezdtünk nyelvtanozni, de rájöttünk, hogy hülyeség, mert ezt saját magunk is meg tudjuk csinálni, ezért inkább beszélgettünk, gyakoroltuk a nyelvet, a németet. Extra lassan, iszonyú nevetségesen, de értelmes, teljes egész német mondatokat alkottunk. Merttel még a német intenzív kurzuson voltunk csoporttársak. Ő török. Apropó! Tudtátok, hogy a sapka, a kukorica az magyarul és törökül ugyanaz?

És tudtátok, hogyha azt mondom, hogy lóvéért vettem káposzta kurva picsába pálinka bordély, akkor egy cseh és egy lengyel meg fogja érteni, mit mondok? Elképeztő...eddig leginkább azt fedeztük fel, hogy a csehekkel és a lengyelekkel rengetek közös káromkodásaink vannak...Hihetetlen...

Bezzeg ezzel az átkozott osztrák nyelvvel alig van közös szavunk. Megtörtént az első jógaórám itt, Linzben: a tanár osztrákul beszélt(NEM NÉMETÜL, HANEM OSZTRÁKUL!) és én semmit nem értettem két kivétellel: einatmen, ausatmen...Még szerencse, hogy jógaórán voltam és nem másutt, ott elég volt ennyit érteni, de egy jogi kurzuson már el leszek veszve...Nagyon igedesítően beszélnek ezek a népek. És amikor azt mondod nekik, hogy bitte Hochdeutsch, akkor úgy néznek rád, mint egy gaz bevándorlóra! A kurva fajtájukat nekik komolyan, hogy ilyen furán beszélnek...látjátok feleim, ezért nem kokettálok én osztrákokkal, mert lehetetlen őket megérteni. Találkoztam olyannal, aki 3 éve él itt, dolgozik, de még mindig nem képes megérteni, hogy mit makognak...(mondjuk ő kínai...és fura...)

A jógaóra egyébként naccerű volt, olyannyira, hogy azóta is izomlázam van. Volt ezen kívűl angol és németórám is a héten. A nyelvoktatás itt sokkal másabb, mint otthon. Először is sokkal tudatosabb, aztán pedig csak az adott nyelven beszélnek, semmi mást nem használnak, csak akkor használják az angolt, illetve a németet, azaz a feltételezett közös kódot, ha valaki végképp nem érti az egynyelvű magyarázatot. A tudatosság alatt pedig azt értem, hogy pl.: készíteni kell minden kurzusra egy portfóliót, amiben összefoglalod, hogy ki vagy, mit akarsz, mi a célod, mik a terveid...Szerintem ez nagyban növeli a tanulás hatékonyságát, mert tudasítja a céljaidat...Otthon is alkalmazni kéne...

Ezzel a módszerrel tisztázom magamban, hogy mit akarok elérni, és ez jó, sőt nem csak jó, hanem léleknyugtató is, mert amióta tudom, megfogalmaztam, hogy mik a céljaim a nyelvekkel nem kínlódom azon, hogy nem értek meg valakit, vagy valamit, mert tudom, hogy csak idő kérdése és eljutok oda, pusztán azért, mert ez a célom. És nálam van mindig a farzsebembe a kis jegyzettömböm, amibe írom az új szavakat, minden nap 2 oldal megtelik...mondjuk eddig csak német, cseh és taiwani káromkodások teszik ki a jegyzeteim nagy részét...na jó...azért nem csak...csak olyan jól hangzik...

Mielőtt még mindenki azt hinné, hogy darabjaimra hullok a nagy lazaságban(bár valóban közel állok hozzá), le kell  szögeznem, hogy komolyan veszem nagyon a nyelvtanulást. Tényleg. Nagyon. Az angolt is és a németet is. Emelllett napokon belül hozzákezdek a diplomamunkámhoz. Az lesz aztán a szép munka! Szóval munkára fel és bulira is fel!

Ölelem az egész világot!!!!!!!